<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Komolyan?!</provider_name><provider_url>https://szabriann.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Szabriann</author_name><author_url>https://szabriann.cafeblog.hu/author/szabriann/</author_url><title>Nőnap</title><html>&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-390&quot; src=&quot;https://szabriann.cafeblog.hu/files/2018/03/0090205C-8AF9-4403-A375-7B384D0046A1-300x201.jpeg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;201&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nőnap. &lt;br /&gt;Gyerekkorunkban a fiúktól hóvirágot kaptunk a suliban, egy egész csokorral. Akkor még nem volt védett és nem volt tilos szedni sem. Szegény Kocsis Zoli aznap is megkapta a beírást, ha csinált valamit -márpedig Ő majdnem minden nap csinált valamit- hiába volt névnapja. Vizes zsepibe csavartuk a hóvirág szárát, hogy ne hervadjon el délutánig. Ezen a napon éreztük a tavaszt, még a levegő illata is más volt, a madarak is hangosabban csiripeltek. Egy kicsit különlegesek lehettünk. Nem csak a bések voltunk, nem csak úttörők, nem csak a Gárdonyi Géza raj tagjai, nem csak az iskolaköpenyes rendszer részei, hanem nők voltunk. Igaz, csak kislányok, de mi nőnek éreztük magunkat.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Fiatal koromban a munkahelyemen virágot kaptam a kollegáimtól, a vevőktől, egy egész kazallal tértem haza. Munka után bent maradtunk piálni. Ünnepeltük a nőnapot. Apukám, aki a főnökünk volt, szerette különlegessé tenni a jeles napokat. Pedig akkoriban még híre-hamva nem volt a csapatépítő tréningek fontosságának, Ő mégis remek érzékkel kovácsolta össze a csapatot. Külön koccintottunk a Zolikra is. Abszolút koedukált nőnap volt. Különleges nap, ami más mint a többi.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Most pedig duplázunk. Ahogyan minden évben háromszor. Pont mint a mesében. Apitól -aki Zoltán- ma biztosan nem csak én kapok virágot, hanem a lányaink is. Ők pedig rajzolnak neki a névnapjára, lehet hogy virágot. Apival Valentin napon van a házassági évfordulónk és a szülinapja egy nappal követi az enyémet. A sorsnak van humora. Bár nyílván nem én vagyok az egyetlen, akinek Zoltán a férje és a legtöbb férfinak nő a felesége. Mégis ezen a napon még mindig különlegesnek érezhetem magam. &lt;br /&gt;Nőnap.&lt;br /&gt;Névnap.&lt;br /&gt;Boldogság.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ugye, nem is kell olyan sokminden, hogy különlegesnek érezd magad?! &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nő vagy? Különleges vagy! Zoltán vagy? Különleges vagy! Egyik sem vagy? Különleges vagy! &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>