1.0Komolyan?!https://szabriann.cafeblog.huSzabriannhttps://szabriann.cafeblog.hu/author/szabriann/<div dir="ltr" style="text-align: left">Csodát rejt a karácsony.<br />A gyerekeknek mindenképp.<br />Annyira nagyon várjuk.<br />A gyerekek mindenképp.<br /><br />December elején még olyan lelkes az ember lánya. Csinositgatjuk a lakást, díszítgetünk, illatmécsest gyújtunk esténként. Megtöltjük a gyerekeknek az adventi naptárakat, a boltokat járva nem tudunk ellenállni nehány cuki dísznek, mécsesnek. Eltervezzük, hogy mi lesz az idei csapásvonal: ezüst-fehér-zöld, piros-arany-zöld, minden színű tömény, egyszínű minimál...<br />A gyerekek kipattannak reggelente az ágyból: mit rejt az adventi naptár? Esett a hó? Jött a Mikulás?<br />Kívül is fel kéne már tenni a díszeket a házra, a fenyőfára, az olyan szép és hangulatos.<br /><br />Aztán Mikulás után a gyerekek már tervezgetnek, listát írnak a Jézuskának, de jön az a nyugodtan várakozó álláspont, hogy "ohh, hol van az még..".<br />A lakásban a díszek folyton lepotyognak, Api haja égnek áll a minden egyes fogantyún logó biszbaszoktól. A gyerekek képesek minden gyertyagyújtásnál összeveszni azon, hogy ki gyújtja meg. Hó persze nem esik, de állat hideg van, egyre nehezebb reggelente életet verni a családba. Én sem ébredek könnyen, de azért nagyon igyekszem. Pedig engem nem vár minden nap valami adventi meglepi.<br />Fel kéne tenni már a hülye izzókat a házra...<br /><br />December 10. körül már minimum négyszer módosult a Jézuska-lista.<br />Kicsit lehet kezdeni izgulni, néha megcsap egy-egy aggodalom-hullám, de még elhessegethető.<br />Már minden biszbasz meg lett taposva jó sokszor, van egy pár a konyhaszerény alatt is, amiket én magam kísértem be a lábammal 'akkorottrohadjálmeg' végszóval.<br />Hullik a tűlevél az adventi koszorúról.<br />Az adventi naptár már kevés az ébresztéshez reggelente. Palacsinta illat is kell, vagy terített asztal gyertyafénnyel. Meg a második kávé addigra nekem.<br />Ha ezen a hétvégén se tesszük fel a rohadt izzókat, akkor tőlem ott egye meg a fene a pincében, én leszarom!<br /><br />December 15. után hivatalosan is ON-ra kapcsolható a pánikgomb. Kezdem elveszíteni  a józan ítélőképességemet, nem tudok már egymásutánban gondolkodni, kizárólag globálisan, mindenre kevés az idő, 9 nap, jesszusom, hát mire elég az?!  kész, vége, ez nem fog összejönni.<br />Felteszek még nehány díszt. Csak előbb megpucolom az ablakokat. Akkor már a függönyöket is kimosom. Mondjuk a bútorokat is elhúzhatom, ha már így belekezdtem. Kis portörlés sem árt. Rendszerezek nehány fiókot. Na jó,mindent rendszerezek.<br />A reggeli ébresztést feladtam. Nehezen tudom űberelni magam. Esetleg ha bevezetnék a gyerekszobába egy csillámló unikornist, aki elnyihogná a "good morning, sunshine"-t... Most tényleg, mi van akkor ha csöngetésre érnek be a suliba?!<br />Pedig milyen szépen világítanak a teraszon a külső izzók! Hiába, na! Ha egy férfi egyszer valamit megígér...<br /><br />Múlt hét végén a bécsi adventi vásár csuda szép volt. A lányok imádták, Api is formában volt, sokat nevettünk, jót kirándultunk.<br />A délután, amikor mindent kipakoltunk az asztalra és együtt ajándékokat készítettünk, olyan meghitt volt. És igazán szép dolgok születtek.<br />Nem tudom, hogy mikor voltam hülyébb, akkor amikor bevállaltam a kézműtétet dec.13.-ra, vagy amikor elhittem a lányaimnak, hogy segíteni fognak.<br />Már mindegy, 20.-án varratszedés, azután marad még 3 napom.<br />Most asszem begyúrok egy nagy adag mézeskalács tésztát fél kézzel. Délután megjönnek a csajok és együtt megsütjük. Sőt, este forralt bort is készítek egy jó nagy lábossal. Aprónépnek alkoholmentes puncsot.<br />Meggyújtunk egy csomó mécsest, összekenjük az egész konyhát és mézeskalács-forraltbor illatban pofánröhögjük a pánikot!<br /><br />Csodát rejt a karácsony.<br />Szép, meghitt karácsonyi készülődést Mindenkinek!<br /><br /><br /><br /></div>rich