<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Komolyan?!</provider_name><provider_url>https://szabriann.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Szabriann</author_name><author_url>https://szabriann.cafeblog.hu/author/szabriann/</author_url><title>Lelkesítés</title><html>&lt;div dir=&quot;ltr&quot; style=&quot;text-align: left&quot;&gt;Másfél évesem egyre jobban önállósodik. Kicsit náthás lett, folyik az orra. A porszívós orrszívás kész tortúra volt eddig, de Api kitalálta, hogy rábízza a dolgot. Egyenesen elképesztő ahogy szedi a kis lábait, szalad a füribe az orrszívóért, beszalad vele a gardróbba a porszívóhoz, ott leül, módszeresen összerakja a szerkezetet, odateszi az orrához és rámnéz olyan &quot;mehet!&quot; nézéssel. Bekapcsolom neki a poszívót, kiszívja magának az orrát majd rohan vele vissza a füribe és bedobja a mosdóba. Először, amikor mondta neki Api, hogy &quot;és most vidd a helyére&quot; akkor letette a füri ajtó melletti cipős szekrényre. Ezen jót nevettünk, tényleg gyakran előfordult, hogy oda tettem, mert épp rohantam tovább csinálni, amit épp elkezdtem. &lt;br /&gt;A másik kedvence a pelenka, ahogy végzünk a pelenkázással, már fut is vele a szemeteshez. &lt;br /&gt;Szépen bővül a szókincse is, van például a &quot;puti&quot; = ropi, de lehet büdi is, ha épp a pelenka tartalmáról van szó. Továbbá a &quot;tuti&quot;, ami pedig egyértelműen túrórudi, mert megfeszül a hűtő előtt lábujjhegyen és igyekszik kinyitni azt. Már nem minden innivaló &quot;tája&quot; , reggel és este tisztán érthetően &quot;teii&quot;-et kér. &lt;br /&gt;4,5 évesünk épp büntiben van a héten: nincs tévézés és számítógép sem. Az első napon elgondolkodtam, hogy kinek nagyobb büntetés ez, azért nem volt rossz időnként az a napi 1-2 óra, amíg Ő megnézett egy mesét, én pedig tudtam haladni délután is a dolgommal. De aztán a második napon előkerültek sorba a jobbnál jobb játékok. Kábé egy éve kaptunk egy hatalmas dobozt, ami tele van különféle társasjátékokkal. A szabályok betartása még nemigen megy neki, bár a marokkónál már kimondottan türelmes volt egészen addig, amíg a hugi oda nem sétált és bele nem ült a közepébe nagy vigyorogva, amikor Ő éppen nagyon koncentrált kihúzni a feketét! A mama félrenyelt, a papa pedig felhorkant, amikor megkérdezte, hogy &quot;anya, megyünk sakkozni?&quot; Hamar megnyugtattam Őket, úgy kapok sakk-mattot 1 perc leforgása alatt, hogy 4 bábumat üti le egyszerre vízszintesen. Készítettünk farsangi díszt is a gyerekszobába, színes papír csíkokat vágtunk fel és egymásba ragasztgattuk őket, míg egy jó hosszú lánc lett belőle. &lt;br /&gt;Most rettentően büszke és boldog is, mert középsőbe léphetett az oviban. Igaz, ma kijelentette hogy inkább visszamenne a kiscsoportba, mert nem tud rendesen vágni az ollóval. Jobb ötlet híján a tesója felé fordítottam, aki ült az etető székében és elmélyülten, elégedetten egyik kezében a villával turkálta, másikkal pedig csipegette és a szájába tenyerelte a frissen elkészült pudingos gyümölcs kosárkát , nagyjából tokától bokáig maszatos volt. -Nézd csak -mondtam, a hugi se tud még rendesen enni villával. Akkor legyen újra pici baba? Dehogy! Meg kell tanulnia. Te is megtanulsz majd szépen vágni ollóval. A problémák elől nem megfutamodni kell, hanem megoldani őket! &lt;br /&gt;Bár nem tudom, hogy a lelkesítő beszédem célba ért-e, mert a következő mondata az volt, hogy : &quot;jó, most már mosdasd meg, mert nagyon gusztustalan&quot; , de azért&nbsp; miszlikbe aprított az ollóval egy jó nagy adag színes papírt a következő farsangi díszhez. &lt;br /&gt;&lt;/div&gt;</html><type>rich</type></oembed>