1.0Komolyan?!https://szabriann.cafeblog.huSzabriannhttps://szabriann.cafeblog.hu/author/szabriann/Közeleg a november és vele együtt a karácsonyi bolondok háza. Régebben szerettem ezt a zsongást, de néhány éve már igyekszünk elhatárolódni tőle, olyannyira, hogy tavaly az összes ajándékot házhoz rendeltem. Éljenek a web áruházak! Így elkerültem a tömeget, az ideg bajt és a halom fölöslegesen összevásárolt, haszna vehetetlen vackot pluszban. Apival kissé dinkák vagyunk a kivágott fenyőfák kérdésében. Nekünk egyébként állatkertbe menni is totál fölösleges, mert képesek vagyunk végig sajnálkozni az ott eltöltött időt: szegény tigrisnek túl kicsi a ketrece, szegény jegesmedvének biztos nagyon melege van... és így tovább. Na körülbelül így vagyunk a fenyőfákkal is. Épp ezért kétszer is próbálkoztunk már gyökeres fenyővel és lelki szemeink előtt már mindketten kirajzolódni láttuk a fenyőerdővé változó kertünket. De sajnos egyik sem élte túl az eléggé meleg tető téri lakásunkban töltött időt. Kompromisszumot kötöttünk hát és igyekszünk azt a fenyőfát választani , amiről szeretjük azt hinni, hogy nem a karácsony miatt vágták ki, hanem egyéb okokból amúgy is ki kellett volna. A díszek szépen takarják a hiányosságait, amiből van bőven.  Mivel Apival külön-külön és együtt is kb 10 fára való díszt felhalmoztunk az évek során, ezért az utóbbi években rendszerint <i>retro</i>-Karácsonyfánk van. Ami épp a kezünk ügyébe kerül, azt ráaggatjuk, mindenféle rendszer és válogatás nélkül.  Semmi divatos csak piros, csak kék vagy csak ezüst/arany . És nem is a Jézuska hozza a feldíszített fát, így a gyerekek is bátran kiélhetik a kreativitásukat kedvükre. Rendhagyó szokásunk még, hogy 23.-án este díszítünk, majd amikor a gyerekek nyugovóra térnek, kibontunk egy üveg fincsi bort, leülünk és csendesen vihogunk éjfélig. 24.-én reggelre pedig megjön a Jézuska. Ennek nagy előnye, hogy a gyerekek nem türelmetlenkedik keresztül az egész napot, hanem eljátszanak egész nap a szép új ajándékokkal. Igaz, eddig ez csak a nagyobbik gyerekünket érintette, idén viszont a kicsi is felfog majd ezt-azt belőle a maga másfél évével.<br />4 éves lánykánk már lelkesen készül a télre, gondolatban végeláthatatlan listát írt a Jézuskának és alig várja a rengeteg havat, a Mikulást, a mézeskalács sütést, a temérdek üvegfestést, az egész lakás és a Karácsonyfa díszítését. <br />Api a tél karácsony részére -és vele együtt az év minden egyes "direkt ünnepére" -legszívesebben nyomna egy DELETE gombot. <br />1 éveskénknek még relatív minden mindegy. Bár amilyen érdeklődő, puffancs alkatát meghazudtoló fürge kis artista vált belőle az elmúlt hónapok során, talán már most ki kell dolgoznom egy "biztonságos Karácsonyfa akció tervet"! Apinak van ötlete erre is, idézem: " Majd fejjel lefelé lógatjuk le a plafonról, Szivcsi! Én megcsinálom, Te csak találd ki!"<br />Nos, lesz dolgom, nem mondom! Minden esetre én várom a karácsonyt, mert szeretem. Ilyennek szeretem, amilyenné alakítottuk. Magunknak.rich