{"version":"1.0","provider_name":"Komolyan?!","provider_url":"https:\/\/szabriann.cafeblog.hu","author_name":"Szabriann","author_url":"https:\/\/szabriann.cafeblog.hu\/author\/szabriann\/","title":"A t\u0171p\u00e1rna","html":"

\"\"<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Lehettem vagy 18, tal\u00e1n 19 \u00e9ves, amikor el\u0151sz\u00f6r alb\u00e9rletbe k\u00f6lt\u00f6ztem.
Na nem mintha b\u00e1rmi gondom lett volna a sz\u00fcleimmel, egyszer\u0171en csak szerettem volna f\u00fcggetlen\u00edteni magam. A n\u0151v\u00e9rem akkor m\u00e1r f\u00e9rjhez ment \u00e9s nyilv\u00e1n bizony\u00edtani szerettem volna, hogy \u00e9n is meg\u00e1llok a l\u00e1bamon.
Kis n\u00e9gyemeletes h\u00e1z volt Bud\u00e1n, bels\u0151 udvarral, csupa id\u0151s lak\u00f3val. Nem volt nagy lak\u00e1s: szoba, konyha, f\u00fcrd\u0151szoba. Vagyis volt m\u00e9g egy szoba, de az a n\u00e9ni\u00e9 volt, aki f\u00e9l\u00e9vente hazaj\u00f6tt 1-1 h\u00f3napra. Emeletenk\u00e9nt h\u00e1rom lak\u00e1s volt, a folyos\u00f3n mindenhol cserepes n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9s cs\u00f6nd. Mindig cs\u00f6nd volt. Reggel \u00e9s este, amikor munk\u00e1ba j\u00f6ttem-mentem, r\u00e9snyire ny\u00edltak az ajt\u00f3k \u00e9s kiv\u00e1ncsi szemp\u00e1rok kukucsk\u00e1ltak ki rajta. Gyors cs\u00f3kolommal k\u00f6sz\u00f6ntem mindenkinek, de sosem k\u00f6sz\u00f6ntek vissza, hanem helyette becsukt\u00e1k az ajt\u00f3t. Kicsit olyan volt, mint egy id\u0151sek otthona, csupa bizalmatlan lak\u00f3val, mert cserbenhagyta \u0151ket az \u00f6sszes \u00e1pol\u00f3 -vagy valami ilyesmi, n\u00e9ha szeretek elk\u00e9pzelni lehetetlen t\u00f6rt\u00e9neteket.
Egyik h\u00e9tf\u0151n d\u00e9lel\u0151tt kopogtak az ajt\u00f3n -h\u00e9tf\u0151nk\u00e9nt mindig szabadnapos voltam, az volt a nagytakar\u00edt\u00e1s \u00e9s a mos\u00e1s napja. \u00d6reg forg\u00f3t\u00e1rcs\u00e1s Hajd\u00fa mos\u00f3g\u00e9p volt, hozz\u00e1 kis centrifuga, amit nyomni kellett, hogy ne ugr\u00e1ljon \u00e9s szerintem 2-3 adag ut\u00e1n bor\u00edt\u00e9kolt volt az agyr\u00e1zk\u00f3d\u00e1s is.
Ajt\u00f3t nyitottam. Egy kedves arc\u00fa, mosolyg\u00f3s n\u00e9ni \u00e1llt ott. A kez\u00e9ben egy kis ov\u00e1lis f\u00e9mt\u00e1lc\u00e1t tartott, rajta k\u00e1v\u00e9 g\u0151z\u00f6lg\u00f6tt porcel\u00e1n cs\u00e9sz\u00e9ben.
\"Cs\u00f3kolom\"- hadartam zavartan.
\"\u00d3, nem-nem, tegezz nyugodtan, Ibolya vagyok, a szomsz\u0117dod\". F\u00fcrk\u00e9sz\u0151 tekintete volt, de a szeme is mosolygott. Lassan \u00e9s kedvesen besz\u00e9lt, mint aki mes\u00e9t olvas egy k\u00f6nyvb\u0151l. R\u00f6vidre ny\u00edrt \u0151sz haj\u00e1t a f\u00fcle m\u00f6g\u00e9 sim\u00edtotta, arca ny\u00edlt volt \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1gos. Pasztell sz\u00edn\u0171 moher pul\u00f3vert viselt, hozz\u00e1 ill\u0151 selyem s\u00e1llal.
Kezet ny\u00fajtottam, bemutatkoztam \u00e9s invit\u00e1ltam befel\u00e9, de \u0150 nem j\u00f6tt be, nem akart zavarni, csak k\u00f6sz\u00f6nteni az \u00faj lak\u00f3t \u00e9s m\u00e1r ment is be a saj\u00e1t lak\u00e1sa nyitott ajtaj\u00e1n.
A k\u00e1v\u00e9 j\u00f3 er\u0151s volt, kotyog\u00f3s.
D\u00e9lut\u00e1n bekopogtam a t\u00e1lc\u00e1val. Ajt\u00f3t nyitott, mosolygott \u00e9s f\u00fcrk\u00e9szett. Beh\u00edvott, hogy besz\u00e9lgess\u00fcnk egy kicsit. Apr\u00f3cska lak\u00e1sa volt, garzon, azel\u0151tt sosem l\u00e1ttam ilyen pici lak\u00e1st. Egy szoba f\u0151z\u0151f\u00fclk\u00e9vel \u00e9s egy icipici f\u00fcrd\u0151szoba. M\u00e9gis annyi l\u00e1tnival\u00f3 volt benne, hogy percekig csak j\u00e1rattam k\u00f6rbe a tekintetem. Minden szeglete tele volt d\u00edszt\u00e1rgyakkal. Els\u0151re rendetlennek t\u0171nt, de sokadik l\u00e1togat\u00e1sra l\u00e1that\u00f3 volt benne a rendszer. Gyakorlatilag a padl\u00f3t\u00f3l a plafonig meg volt pakolva minden fal, polcokkal, szekr\u00e9nyekkel, f\u00fcgg\u0151legesen volt berendezve a lak\u00e1s. M\u00e9gis nagyon praktikus volt.
Ibike (nevetve k\u00e9rt, hogy ne sz\u00f3l\u00edtsam \u00edgy, mert az nyany\u00e1s, de \u00e9n j\u00f3l r\u00e1ragasztottam) egyed\u00fcl \u00e9lt. A f\u00e9rje meghalt, egyszem fia pedig a b\u00e9kehadtestn\u00e9l szolg\u00e1lt, nagyon ritk\u00e1n l\u00e1tta. De nem volt megkeseredett egy\u00e1ltal\u00e1n, s\u0151t nagyon is tele volt lend\u00fclettel. A ruh\u00e1it maga varrta, elk\u00e9peszt\u0151, m\u00e9g koszt\u00fcm\u00f6t is varrt mag\u00e1nak, selyemb\u00e9l\u00e9ssel, rendesen mintha \u00fczletben vette volna k\u00e9szen. Nagyon kreat\u00edv volt, sokmindent tanultam t\u0151le.
Rendszeress\u00e9 v\u00e1ltak a k\u00e1v\u00e9z\u00e1sok, sokat besz\u00e9lgett\u00fcnk, nagyokat nevett\u00fcnk. Bar\u00e1tn\u0151k lett\u00fcnk. A 45 \u00e9v kork\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g ellen\u00e9re, ami k\u00f6zt\u00fcnk volt. Szerettem, hogy mindenr\u0151l lehetett vele besz\u00e9lgetni, \u0150 pedig szerette hogy pimasz voltam, \u00e9s kimondtam amit gondolok, nem \u00f3vatoskodtam a szavaimmal.
2 \u00e9vig \u00e9ltem ott. Azut\u00e1n hazak\u00f6lt\u00f6ztem a sz\u00fcleimhez.
Egy ideig visszaj\u00e1rtam Ibik\u00e9hez k\u00e1v\u00e9zni, amikor tehettem, telefonon is tartottuk a kapcsolatot, meg n\u00e9ha megjelent a munkahelyemen, f\u0151z\u00f6tt vagy varrt nekem valamit, \u00e9s elhozta. Azut\u00e1n m\u00e1sik munkahelyre ker\u00fcltem, \u00e9s oda m\u00e1r nem j\u00f6tt el, messze volt neki. Ritkultak a tal\u00e1lkoz\u00e1sok, v\u00e9g\u00fcl pedig teljesen meg is sz\u0171ntek. A k\u00f6lt\u00f6z\u00e9sem napj\u00e1n, amikor pityeregve b\u00facs\u00fazkodtunk, \u0150 ezt el\u0151re elmondta, hogy \u00edgy lesz, \u00e9n persze \u00edg\u00e9rgettem, hogy biztosan nem, de \u0150 csak b\u00f3logatott azzal a mindent tud\u00f3 mosoly\u00e1val.
Elsodort az \u00e9let. Sokszor gondoltam r\u00e1, hogy meg k\u00e9ne l\u00e1togatni, de mindig csak halogattam, huszon\u00e9vesen az ember elk\u00e9peszt\u0151 lend\u00fclettel \u00e9li az \u00e9letet.
Id\u0151vel visszaker\u00fcltem a r\u00e9gi munkahelyemre. \u00c9s egy sz\u00e9p napon megjelent velem szemben az unokah\u00faga. N\u00e9h\u00e1nyszor tal\u00e1lkoztam vele kor\u00e1bban, nagyon szerett\u00e9k egym\u00e1st. Annyira meg\u00f6r\u00fcltem neki, azonnal Ibik\u00e9r\u0151l k\u00e9rdeztem. K\u00f6nnybe l\u00e1badt a szeme. H\u00e1t te nem is tudod?- k\u00e9rdezte- Egy \u00e9ve meghalt.
Megfordult velem a vil\u00e1g. Kapaszkodtam a pultba \u00e9s percekig nem tudtam megsz\u00f3lalni. Hogyan?- b\u00f6ktem ki v\u00e9g\u00fcl.
-\u00d6sszeesett a kapuban. Sz\u00edvroham. A ki\u00e9rkez\u0151 ment\u0151s\u00f6k m\u00e1r nem tudtak rajta seg\u00edteni.- mes\u00e9lte k\u00f6nnyes szemmel az unokah\u00faga.
B\u0171ntudatot \u00e9reztem. \u00c9s szomor\u00fas\u00e1got. \u00c9s m\u00e9g valamit, amit nagyon neh\u00e9z megfogalmazni. Hasonl\u00f3 \u00e9rz\u00e9s, mint amikor a nyelvemen van egy sz\u00f3, de nem jut eszembe. T\u00f6bbsz\u00f6r is \u00e9reztem ezt m\u00e1r az\u00f3ta. M\u00e9g mindig nem tudok r\u00e1 megfelel\u0151 defin\u00edci\u00f3t. Olyan \u00e9rz\u00e9s, mintha az agyam nem engedelmeskedne, mert \u00fagy \u00e9rzem, k\u00e9pes vagyok megparancsolni az agyamnak, hogy vigyen vissza az id\u0151ben, de nem teszi. Mi\u00e9rt nem teszi? Hiszen \u00e9n meggy\u0151z\u0151d\u00e9ssel tudom, hogy k\u00e9pes r\u00e1. Akkor mi\u00e9rt nem teszi? Pont mint az a sz\u00f3, ami a nyelvemen van. Tudom, hogy az agyam tudja mi az, akkor mi\u00e9rt nem vagyok k\u00e9pes kimondani?
Id\u0151be telt, am\u00edg hely\u00e9re tettem magamban a dolgokat. Ha Ibik\u00e9re gondolok, mindig mosolyogva l\u00e1tom. Azzal a mindenttud\u00f3 mosoly\u00e1val \u00e9s a f\u00fcrk\u00e9sz\u0151, sz\u00far\u00f3s tekintet\u00e9vel.
Volt egy kis cserepes szoban\u00f6v\u00e9nyem, amit t\u0151le kaptam. Mindig hozott \u00faj hajt\u00e1sokat, \u00edgy \u00e1lland\u00f3an k\u00e9pes volt meg\u00fajulni. Minden k\u00f6lt\u00f6z\u00e9sn\u00e9l magammal vittem. Tavaly hervadt el v\u00e9gleg. Nem hozott m\u00e1r \u00faj hajt\u00e1st sem. Biztosan meg\u00f6regedett.
\u00c9s a t\u0171p\u00e1rna, ami szint\u00e9n eml\u00e9k t\u0151le. Azt szeretem, ha a t\u0171p\u00e1rna tele van gombost\u0171kkel. Nem szeretem l\u00e1tni a sok apr\u00f3 lyukat rajta, mert az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1ra eml\u00e9keztet. Arra az id\u0151re, amit nem lehet visszatekerni.<\/p>","type":"rich"}