![\"\"](\"https:\/\/szabriann.cafeblog.hu\/files\/2017\/02\/IMG_0729-300x300.jpg\")
<\/p>\r\n<\/p>\r\n
Bar\u00e1ts\u00e1g.
Milyen \u00e9rz\u00e9keny t\u00e9ma.
Egy bizonyos korban m\u00e1r nagyon sok bar\u00e1ttal rendelkez\u00fcnk.
R\u00e9giekkel \u00e9s \u00fajakkal egyar\u00e1nt. \u00c9s vannak eml\u00e9kek. Sok bar\u00e1ts\u00e1g megfakulhat az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val. A k\u00f6z\u00f6s eml\u00e9kek m\u00e9gis \u00f6sszek\u00f6tnek. Ismer\u0151s az \u00e9rz\u00e9s, amikor egy r\u00e9gi bar\u00e1t egy r\u00e9gi eml\u00e9ket emleget fel \u00e9s te csak b\u00f3logatsz, hogy \"\u00f3 igen, eml\u00e9kszem, fantasztikus volt,\" de igaz\u00e1b\u00f3l fogalmad sincs a pillantr\u00f3l?
Neki valami\u00e9rt bev\u00e9s\u0151d\u00f6tt, neked viszont valami\u00e9rt nem. De eg\u00e9sz nap nem hagy nyugodni a gondolat \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lod felid\u00e9zni azt az id\u0151t. Valahogyan el\u0151 k\u00e9ne h\u00edvni azt az eml\u00e9ket. Jobb lett volna bevallani, hogy nem eml\u00e9kszel, akkor tal\u00e1n t\u00f6bb r\u00e9szlet is kider\u00fclt volna \u00e9s k\u00f6nnyebb lenne. Halv\u00e1nyan megvan az eml\u00e9k, de m\u00e9gsem meghat\u00e1roz\u00f3. Vagy \u00e9ppen nem az a momentum maradt meg eml\u00e9kk\u00e9nt, ami neki.
Neh\u00e9z eld\u00f6nteni, hogy kinek mit jelent\u00fcnk. Mennyivel egyszer\u0171bb volt gyerekk\u00e9nt, vagy fiatalon, gondtalanul \u00e9s c\u00e9ltalanul. Kimondhattunk mindent, amit gondolunk. Megk\u00e9rdezhett\u00fcnk b\u00e1rmit a m\u00e1sikt\u00f3l, an\u00e9lk\u00fcl hogy kellemetlen lenne. Semmi nem volt kellemetlen.
Megv\u00e1ltoztunk. \u00c1talakultunk. Egyr\u00e9szt ott van a p\u00e9ldamutat\u00e1s a gyerekeink fel\u00e9, m\u00e1sr\u00e9szt pedig nem volt v\u00e1laszt\u00e1sunk, v\u00e1ltozni kell, mert \u00edgy van rendj\u00e9n. Viselked\u00fcnk. Modorosak lett\u00fcnk. Azz\u00e1 a massz\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltunk, amit az \u00e9vek gy\u00fartak bel\u0151l\u00fcnk, minden ami t\u00f6rt\u00e9nt vel\u00fcnk, folyamatosan form\u00e1lta, v\u00e0ltoztatta a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnket. Ahogyan hozz\u00e1 tehet a nagy h\u00f6mp\u00f6lyg\u0151 massza, \u00e9ppen \u00fagy el is vehet bel\u0151le.<\/p>\r\n
Mint egy gyurmagoly\u00f3 egy hatalmas, \u00e1lland\u00f3an mozg\u00f3 terepasztalon, ami csak gurul-gurul a t\u00f6bbi sz\u00ednes gyurmagoly\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s min\u00e9l t\u00f6bben veszik k\u00f6r\u00fcl, ann\u00e1l t\u00f6bb sz\u00ednt k\u00e9pes felvenni. Sebesen gurulnak a t\u00f6bbiek is, amikbe \u00fatk\u00f6zben beleragad mindenf\u00e9le sz\u00edn, felvesz a mi\u00e9nkb\u0151l is egy kicsit, ahogyan egym\u00e1s mell\u00e9 ker\u00fcl\u00fcnk. Gurulunk, \u00fctk\u00f6z\u00fcnk, sz\u00ednesed\u00fcnk, mik\u00f6zben telnek-m\u00falnak az \u00e9vek \u00e9s elj\u00f6n az az id\u0151, amikor szeretne a goly\u00f3 kisodr\u00f3dni a p\u00e1lya sz\u00e9l\u00e9re, nem kell m\u00e1r a t\u00fal sok sz\u00edn, tal\u00e1n mert mag\u00e1nyos szeretne lenni egy kicsit, vagy csak mag\u00e1ba fordulna, hogy megszeml\u00e9lhesse a sz\u00edneit.
De ahogyan a terepasztal sz\u00e9l\u00e9nek \u00fctk\u00f6zik, lev\u00e1lik bel\u0151le egy adag, tal\u00e1n a saj\u00e1t alapsz\u00edn\u00e9b\u0151l is, hiszen m\u00e1r eltelt annyi id\u0151, hogy megkem\u00e9nyedett, kisz\u00e1radt, k\u00e9pes lepattanni itt-ott. \u00cdgy ker\u00fcl felsz\u00ednre n\u00e9h\u00e1ny elfeledett \u00e1rnyalat. Akkor \u00fagy d\u00f6nt, hogy \u00fajra elindul, de m\u00e1r lassan, kom\u00f3tosan. M\u00e1r nem megy be k\u00f6z\u00e8pre, nincs kedve a t\u00f6meghez. V\u00e1logat\u00f3s lesz, nem szeretne minden goly\u00f3val \u00fctk\u00f6zni, s\u0151t m\u00e1r ker\u00fclni is k\u00e9pes. Tudja, hogy milyen sz\u00ednek nem \u00e1llnak j\u00f3l neki. K\u00e9pes k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni. \u00d6szt\u00f6n\u00f6sen \u00e9rzi, hogy merre guruljon, mely sz\u00ednekkel koccanjon. Lett neki \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudata, \u0150 m\u00e1r egy ilyen goly\u00f3. \u00c9s ha egy sz\u00edn mellett sokat id\u0151zik, elk\u00e9peszt\u0151 m\u00f3don a sz\u00edneik annyira \u00f6sszekeverednek, hogy szinte egys\u00e9ges lesz mindkett\u0151. Vagy legal\u00e1bbis nagyon hasonl\u00f3 \u00e1rnyalat. M\u00e9gsincs k\u00e9t teljesen egyforma goly\u00f3 a terepasztalon, mert \u00edgy vagy \u00fagy, lassan vagy gyorsan, de mindig gurulni kell. Nincs meg\u00e1ll\u00e1s, csak r\u00f6vid pihen\u0151k a p\u00e1lya sz\u00e9l\u00e9n.<\/p>\r\n
Szerintem valahogy \u00edgy v\u00e1ltoztatjuk egym\u00e1s szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t. A sz\u00ednes r\u00e9tegek, foltok mind ott vannak m\u00e9lyen \u00f6sszeolvadva az alapsz\u00ednnel. \u00c9n egy terepsz\u00edn\u0171 goly\u00f3nak k\u00e9pzelem magam, csak semmi felt\u0171n\u00e9s. Az alapsz\u00edn nem is tudom, hogy milyen lehetetett... Biztosan valami r\u00f3zsasz\u00edn. Valami eg\u00e9szen halv\u00e1ny. M\u00e9giscsak kisl\u00e1ny vagyok legbel\u00fcl ,nem igaz? M\u00e9g akkor is, ha Attila lettem volna. Frank\u00f3n, Any\u00e1m \u00edgy mes\u00e9lte: amikor megsz\u00fclettem \u00e9s a sz\u00fcl\u00e9szn\u0151 megk\u00e9rdezte t\u0151le, hogy mi legyen a nevem, azt mondta: Attila.
Az lehetetlen! -mondta a b\u00e1ba-, hiszen kisl\u00e1ny.
\u00d3- s\u00f3hajtott any\u00e1m, -mag\u00e1t hogy h\u00edvj\u00e1k, kedves?
Mariann. -sz\u00f3lt a sz\u00fcl\u00e9szn\u0151.
\u00cdgy kaptam a nevem.
K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m h\u00e1t b\u00e1baasszony a gyurmagoly\u00f3d darabk\u00e1j\u00e1t, az els\u0151 l\u00e9legzetv\u00e9telem mell\u00e9 \u00e9s k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy nem Br\u00fcnhilda volt\u00e1l! Meg Anyunak is, hogy nem p\u00f6r\u00f6gte t\u00fal a dolgot. Kiskoromban az\u00e9rt duzzogtam egy kicsit, f\u0151leg hogy a tes\u00f3m bezzeg Anyu nev\u00e9t viseli. De az\u00f3ta nekem is lett gyerekem, \u00edgy m\u00e1r mindh\u00e1rmunk neve egys\u00e9gesen: Anyu. M\u00e1r r\u00e9g nem duzzogok. S\u0151t! Milyen vag\u00e1ny m\u00e1r, pr\u00f3b\u00e1lom elk\u00e9pzelni a sz\u00fcl\u00e9szn\u0151 arc\u00e1t.
\u00c9ppen megfelel\u0151 \u00edgy. Nem a n\u00e9v teszi a gyurmagoly\u00f3 sz\u00edn\u00e9t!<\/p>","type":"rich"}