{"version":"1.0","provider_name":"Komolyan?!","provider_url":"https:\/\/szabriann.cafeblog.hu","author_name":"Szabriann","author_url":"https:\/\/szabriann.cafeblog.hu\/author\/szabriann\/","title":"Vil\u00e1gg\u00e1 megyek","html":"
Lehetett vagy 4-5 \u00e9ves az els\u0151sz\u00fcl\u00f6ttem, amikor k\u00f6z\u00f6lte, hogy vil\u00e1gg\u00e1 megy. Valamit \u00e9pp nem engedtem meg neki, ez\u00e9rt d\u00f6nt\u00f6tt \u00edgy. Meleg ny\u00e1ri nap volt. Odakint szakadt az es\u0151. D\u00fch\u00f6sen mag\u00e1ra h\u00fazta apr\u00f3cska gumicsizm\u00e1j\u00e1t, a pizsam\u00e1ra r\u00e1vette az es\u0151kab\u00e1tot \u00e9s elindult. Hallottam, ahogy d\u00f6ngenek a leptei a l\u00e9pcs\u0151n. Ut\u00e1na n\u00e9ztem a konyha ablakb\u00f3l. T\u00e9tov\u00e1n j\u00e1rk\u00e1lt a kertben, le\u00fclt a hint\u00e1ra. Pr\u00f3b\u00e1lt felfel\u00e9 n\u00e9zni \u00fagy, hogy ne vegyem \u00e9szre. Ki\u00e1lltam az ajt\u00f3ba \u00e9s leki\u00e1ltottam neki: adjak kapu kulcsot? \u00dagy csin\u00e1lt, mint aki nem hallja. Megcsapott a ny\u00e1ri z\u00e1por illata. Eszembe jutott az a ny\u00e1r, amikor \u00e9n indultam vil\u00e1gg\u00e1.

N\u00e1la kicsit nagyobb lehettem, els\u0151s, tal\u00e1n m\u00e1sodikos. Szabolcsban nyaraltunk a n\u0151v\u00e9remmel, nagyany\u00e1m unokah\u00fag\u00e1n\u00e1l. Valamin \u00f6sszesz\u00f3lalkoztam Klaren n\u00e9n\u00e9mmel, \u00e9s k\u00f6z\u00f6ltem, hogy haza megyek. <\/div>
-Hov\u00e1 menn\u00e9l, butus? \u00c9desany\u00e1d\u00e9k nincsenek otthon. -csilingelte mosolyogva, azon az er\u0151s, de v\u00e9gtelen\u00fcl kedves, kiss\u00e9 rekedtes hangj\u00e1n. Tan\u00e1rn\u0151 volt, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 sz\u00e9pen besz\u00e9lt, a szavakat \u00fagy ejtette, hogy azok gy\u00f6ngysork\u00e9nt alakultak mondatt\u00e1.<\/div>
-Akkor elmegyek vil\u00e1gg\u00e1! -jelentettem ki, \u00e9s m\u00e1r h\u00faztam is a l\u00e1bamra a szand\u00e1lt.<\/div>
-El ne menj\u00e9l sz\u00e9p gyermekem! H\u00e1t mit felelek \u00c9desany\u00e1dnak, ha majd \u00e9rtetek j\u00f6nnek \u00e9s t\u00e9ged nem tal\u00e1l?<\/div>
-Nem \u00e9rdekel! -morogtam az orrom alatt \u00e9s a szand\u00e1lom csatj\u00e1val bajl\u00f3dtam.<\/div>
-\u00c9rtem. Ha menni kell, h\u00e1t menj Lelkem! -mondta nyugodtan, \u00e9s kiment a konyh\u00e1ba. <\/div>
Nagy dirrel-durral neki indultam, a kaput bev\u00e1gtam a h\u00e1tam m\u00f6g\u00f6tt \u00e9s h\u00e1tra se n\u00e9ztem. A h\u00e1zak majdnem egyform\u00e1k voltak, mind f\u00f6ldszintes es kocka. Az \u00fat ny\u00edlegyenes, sehol egy emelked\u0151, vagy lejt\u0151, m\u00e9g kanyar se. A ker\u00edt\u00e9sek el\u0151tt minden\u00fctt vir\u00e1gok, az ablakokban musk\u00e1tli vagy pet\u00fania, az \u00e1rokparton porcsinr\u00f3zsa, hatalmas \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 vir\u00e1gsz\u0151nyegk\u00e9nt. Sok p\u00e1rk\u00e1nyon nagy dunsztos \u00fcveg, benne kov\u00e1szos uborka, az ajt\u00f3kon az a sz\u00ednes cs\u00edkokra v\u00e1gott m\u0171anyag f\u00fcgg\u00f6ny, aminek nem igaz\u00e1n \u00e9rtettem a funkci\u00f3j\u00e1t. Az \u00fat por\u00e1t hordta a ny\u00e1ri sz\u00e9l, minden\u00fctt v\u00f6r\u00f6ses volt ott a f\u00f6ld. Volt egy jellegzetes illata azoknak a nyaraknak, amit \u00e9n nagyon szerettem.<\/div>
Az egyik h\u00e1z el\u0151tt egy padon k\u00e9t n\u00e9ni terefer\u00e9zett vid\u00e1man. J\u00f3 lett volna kiker\u00fclni \u0150ket valahogyan, de k\u00e9t ir\u00e1ny volt csak, el\u0151re vagy vissza. \u00dcltek ott a vir\u00e1gmint\u00e1s otthonk\u00e1jukban, fej\u00fck\u00f6n kend\u0151, a szem\u00fck ragyogott a napbarn\u00edtott arcukban. A l\u00e1buk k\u00f6r\u00fcl kismacsk\u00e1k j\u00e1tszadoztak. <\/div>
-Hov\u00e1-hov\u00e1 pesti kisle\u00e1ny? -k\u00e9rdezte egyik\u00fck, ahogy k\u00f6zelebb \u00e9rtem. F\u00fcrk\u00e9sztek mindketten, arcukon m\u00e9g t\u00f6bb r\u00e1nc jelet meg ahogy r\u00e1m mosolyogtak.<\/div>
Les\u00fct\u00f6ttem a szemem, a kismacsk\u00e1kat n\u00e9ztem ink\u00e1bb. <\/div>
-Ki le\u00e1nya? -k\u00e9rdezte a m\u00e1sik. <\/div>
-Klaren\u00e9kn\u00e1l nyaralnak, Marink kisunok\u00e1ja.<\/div>
-Marink\u00e9? \u00d3, hiszen m\u00e9g hasonl\u00edt is re\u00e1, micsoda egy rendes asszonyka ez a Klaren, m\u00e9g ny\u00e1ron is rokon gyerekekre vigy\u00e1z, korrepet\u00e1l, zongora \u00f3r\u00e1kat ad... -\u00e9s l\u00e1zas diszkurzusba fogtak, mindnef\u00e9le neveket emlegetve. Leguggoltam \u00e9s h\u00edvogattam a kiscic\u00e1kat. Oda is gy\u0171ltek k\u00f6r\u00e9m, a pihe-puha bund\u00e1jukat \u00e1tmeleg\u00edtette a forr\u00f3 ny\u00e1ri nap. N\u00e9ha felsand\u00edtottam a n\u00e9nikre, kezdtem magam k\u00e9nyelmetlen\u00fcl \u00e9rezni, de \u0151k r\u00e1m se heder\u00edtettek. <\/div>
Egyszer csak fel\u00e1llt egyik\u00fck. <\/div>
-Mit is mondt\u00e1l, hov\u00e1 m\u00e9sz? -k\u00e9rdezte t\u0151lem k\u00edv\u00e1ncsian. <\/div>
Sz\u00e9gyelltem magam. Hogyan mondhattam volna el ennek a k\u00e9t n\u00e9ninek, hogy vil\u00e1gg\u00e1 megyek? \u00c9ppen nekik, akik l\u00e1tsz\u00f3lag mindenkit n\u00e9vr\u0151l ismernek az eg\u00e9sz Vil\u00e1gon? Pl\u00e1ne, hogy att\u00f3l a rendes asszonyk\u00e1t\u00f3l sz\u00f6ktem el...<\/div>
Fel\u00e1lltam, n\u00e9ztem a szand\u00e1lomat, a v\u00f6r\u00f6s port rugdostam vele.<\/div>
-Csak a cic\u00e1khoz j\u00f6ttem, -f\u00fcllentettem- olyan aranyosak.<\/div>
-H\u00e1t a pog\u00e1cs\u00e1t szereted-e? -k\u00e9rdezte amelyik fel\u00e1llt \u00e9s bement a h\u00e1zba. Ny\u00edlt a konyha ablaka \u00e9s kitett egy nagy tepsi pog\u00e1cs\u00e1t h\u0171lni a p\u00e1rk\u00e1nyra. T\u00e1ny\u00e9rral a kez\u00e9ben j\u00f6tt vissza, rajta friss meleg, sajtos pog\u00e1csa illatozott. A kismacsk\u00e1k mind a l\u00e1ba k\u00f6r\u00e9 gy\u0171ltek \u00e9s d\u00f6rg\u00f6l\u00f6ztek, ny\u00e1vogtak. <\/div>
A kezembe nyomta a t\u00e1ny\u00e9rt. <\/div>
-Ezt vidd \u00e1t Klarennek! Mondd meg, hogy Erzs\u00f3k n\u00e9ni k\u00fcldi. Azt\u00e1n megv\u00e1rd, m\u00edg kih\u0171l, el ne csapd a hasad!  -azzal vissza\u00fclt a padra \u00e9s m\u00e1r fecsegtek is tov\u00e1bb, \u00fcgyet sem vetve r\u00e1m.<\/div>
Elindultam visszafel\u00e9, nem volt m\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1som. Kezemben a meleg t\u00e1ny\u00e9rral lassan baktattam, hogy min\u00e9l k\u00e9s\u0151bb \u00e9rj\u00e9k oda. <\/div>
Klaren n\u00e9n\u00e9m a kapuban v\u00e1rt. Sz\u00e9lesen mosolygott, sz\u00e9p szab\u00e1lyos fogsora ragyogott,  kez\u00e9t cs\u00edp\u0151re tette, h\u00f3feh\u00e9r fodros k\u00f6t\u00e9ny volt rajta. Hossz\u00fa, v\u00e9kony ujjainak v\u00e9ge mind bord\u00f3 volt, biztosan bef\u0151z\u00f6tt valamit. <\/div>
Nem k\u00e9rdezett semmit, csak elvette a t\u00e1ny\u00e9rt a kezemb\u0151l, f\u00f6l\u00e9 hajolt \u00e9s a szem\u00e9t lecsukva m\u00e9lyen besz\u00edvta az illat\u00e1t.<\/div>
Erzs\u00f3k n\u00e9ni.. -mondta kedvesen \u00e9s a konyh\u00e1ba vitte.<\/div>
H\u00e1tra mentem az udvarra. Hatalmas udvar volt, tele almaf\u00e1val. Az elej\u0117ben egy j\u00f3 nagy f\u00f3lias\u00e1tor. El\u0151tte sorakozott egy csom\u00f3 rekesz, tele paradicsommal. Gyuszi b\u00e1tyja a hinta\u00e1gyban pip\u00e1zott. Amikor megl\u00e1tott, elmosolyodott, od\u00e9bb \u00fclt egy kicsit, hogy helyet szor\u00edtson nekem. Sok\u00e1ig \u00fclt\u00fcnk \u00edgy egym\u00e1s mellett.<\/div>
-No, j\u00f6ssz-e velem reggel a piacra? El kell adni a paradicsomot. -t\u00f6rte meg a csendet.<\/div>
-Elmehetek. -v\u00e1laszoltam egykedv\u0171en.<\/div>
A konyh\u00e1b\u00f3l kihallatszott a t\u00e1ny\u00e9rok cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6l\u00e9se \u00e9s ahogy a n\u0151v\u00e9rem kacagott valamin Klarennel. Megj\u00f6tt Eszt\u00f3, a l\u00e1nyuk. Nagyl\u00e1ny volt hozz\u00e1nk k\u00e9pest. Zongor\u00e1zni kezdett, a F\u00fcr Elise-t j\u00e1tszotta. Mindig azt j\u00e1tszotta \u00e9s mindig elrontotta. \u00c9s mindig \u00fajra kezdte. Szerettem volna bemenni, \u00e9n is kacagni vel\u00fck, de sz\u00e9gyelltem magam. \u00cdgy csak \u00fcltem ott \u00e9s v\u00e1rtam. <\/div>
V\u00e9g\u00fcl kij\u00f6tt Klaren n\u00e9n\u00e9m. -Menj kezet mosni sz\u00edvem, vacsor\u00e1zunk -csilingelte. Mondtad m\u00e1r Gyusza b\u00e1ty\u00e1dnak, hogy pog\u00e1csa is lesz? -r\u00e1m kacsintott, a kez\u00e9t a k\u00f6t\u00e9ny\u00e9be t\u00f6r\u00f6lte \u00e9s fel\u00e9m ny\u00fajtotta. \u00c9n fel\u00e1lltam, megfogtam a kez\u00e9t, \u0150 pedig mag\u00e1hoz h\u00fazott \u00e9s szorosan \u00e1t\u00f6lelt. S\u00edrni lett volna j\u00f3, de csak egy nagyot s\u00f3hajtottam. Akkor\u00e1t, hogy nem csak a mellkasom, de a lelkem is k\u00f6nnyebb lett. <\/div>
A k\u00f6vetkez\u0151 ny\u00e1ron m\u00e1r nem mentem vil\u00e1gg\u00e1. \u00c9s az azt k\u00f6vet\u0151k\u00f6n sem. Azut\u00e1n megsz\u0171nt a f\u00f3lia. Fogytak az almaf\u00e1k. Egyre kevesebb volt m\u00e1r a kertben. Gyusza b\u00e1ty\u00e1m v\u00e1gta ki k\u00f6nnyes szemekkel, azt mondta v\u00e9ge van. Mindennek v\u00e9ge van. Nem kell m\u00e1r a gazdas\u00e1g. Semmi sincs m\u00e1r, amiben hinni lehet. Minden megv\u00e1ltozik.<\/div>
Nem tudtam akkor ez mit jelent. Azt\u00e1n eladtak mindent \u00e9s Pestre k\u00f6lt\u00f6ztek a gyerekeik, unok\u00e1ik ut\u00e1n. Akkor \u00e9n m\u00e1r k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s voltam. \u00c9s hamarosan t\u00e9nyleg minden megv\u00e1ltozott.

El\u00e1llt az es\u0151. Kom\u00f3tosan les\u00e9t\u00e1ltam a l\u00e1nyom ut\u00e1n a kertbe. M\u00e9g mindig a hint\u00e1n \u00fclt. Lehajoltam hozz\u00e1 \u00e9s a kezemet ny\u00fajtottam fel\u00e9. \u0150 t\u00e9tov\u00e1n megfogta, \u00e9n pedig magamhoz h\u00faztam \u00e9s szorosan \u00e1t\u00f6leltem.<\/div>

<\/div>

<\/div>

<\/div><\/div><\/div>","type":"rich"}