Esti pandás
-Fogat mostál, Manócskám?
-Igen, nézd!
-Tyű, azannyát, megvakulok, úgy ragyog! Jöhet az esti mese? Folytassuk a pandásat?
-Ne, ma inkább beszélgessünk!
-Rendben. Miről szeretnél beszélgetni?
-Nem is tudom, mondd el, hogy milyen napod volt!
-Lássuk csak: elmentetek reggel a suliba, azután elpakoltam a konyhában. Éppen lejárt a mosógép, kiteregettem és indítottam egy új mosást. Leültem dolgozni. Utána elmentem edzeni, sajog mindenem az izomláztól. Haza jöttem, megfőztem az ebédet. Utána elmentem a suliba a tesóért és elvittem edzésre. Azután pedig mentem érted a suliba. Onnan pedig már tudod.
-És nem kéne kiteregetni a második mosást?
-Hű, jó hogy mondod!
-Úgyis csak reggel fogod!
-Valószínű. És neked milyen napod volt?
-Nagy szünetben játszottunk egy jót Zsófival meg Olival. Pandásat. Az egyik osztálytársunkat kicsúfolták a nagyobbak, de mi megvédtük. Megbeszéltük, hogy mindig meg fogjuk védeni egymást. Vettünk a büfében rágcsát és elosztottuk. Az ebéd ma finom volt, túrósbatyut kaptunk másodikra. Rajzoltam egy szépet, majd megmutatom. Pandát. Ne felejtsük holnap a kokárdát, mert ünnepély lesz, de nem kell ünneplő ruha. Ennyi. Délután jöttél értem és onnan meg már tudod!
-Tanítás nem volt?
-Ja de, csak az annyira nem érdekes!
-Végülis… nem amiatt jársz suliba!
-Neked sem a munka a legfontosabb a napodban, nem igaz?
-De igaz. Ti vagytok a legfontosabbak!
-Nekem most a pandák.
-Ezt megértem, a pandák tényleg nagyon fontosak.
-Jó éjt anya, szeretlek.
-Én is téged, kispandám.