Hello tavasz! Már megint a frászt hoztad rám! Félre ne érts, örülök Neked! De ezt az átmenet nélküli jöttödet nehéz megszokni. Persze voltak már apró jelek, földből kibújó kis tulipánkezdemények, lágy szellővel érkező illatok, különös madárdalok reggelente, mégis egyik napról a másikra borítottál be mindent.
Te vagy az, akire sosem lehet haragudni. Lehetsz hisztis, lehetsz változékony, lehetsz szeszélyes vagy akár konok, késhetsz heteket, neked bármit elnézek.
Pedig hirtelen belépőddel minden évben felborítod az életemet. Felcsapod a lámpát, kinyitod az ablakot és ellentmondást nem tűrően ébresztőt trombitálsz az arcomba, nem hagysz kényelmes ébredési időt a téli álmomból. Nincs még öt perc, nincs szundi, azonnal talpra kell ugrani.
Szaporán kell elpakolni a téli kabátot meg a csizmát, kapkodva kell előszedni a tavaszi ruhákat, reggel, indulás előtt, késésben. Miközben az ablakból lesel nevetve, hogy készen vagyok-e már.
A szabadba hívogatsz, virágmagokat vetetsz velem, metszőollót nyomsz a kezembe. Azon kapom magam, hogy többet járok virágkertészetbe, mint drogériába. Este miattad maradok tovább a szabad levegőn, reggel madárcsicsergéssel és napsütéssel keltesz. Legyintesz és mosolyogsz a fájó derekamon, másnap még jobban megdolgoztatsz. Jófajta fáradtságot hozol estére és elégedetten mosolygó kimerültséget.
Siettetsz, hajtasz, minden hónapodnak megvan a tennivalója, nem késlekedhetek. Onnantól, hogy beköszöntesz, nincs megállás. Elvárod, hogy rugalmas legyek. Veled kezdődik el igazán az év, úgy betáblázod a naptáramat, hogy ki sem látszom a feladataidból. Olyan főnök vagy, aki kilenc hónapig pihen valami távoli egzotikus helyen, azután hazaérkeztével három hónap alatt akarja behozni az egész éves lemaradást. Naponta változol és tartasz meetinget, csapatépítő tréningeket rendezel hosszú hétvégéiden. Teszed mindezt olyan elbűvölően és határozottan, hogy képtelenség rád neheztelni vagy megkérdőjelezni utasításaidat.
Minden nap megtöltöd a szívem melegséggel. Magabiztos vagy. Tisztában vagy vele, hogy mennyire jól mutatsz a ruháidban, amiket magadra öltesz, tudod hogy az illatod bódító. Téged mindenki csodál és mindenki szeret. Vidámságot hozol és lendületet.
Hirtelen kedvem támad színesebben öltözködni. Reggelente frizura és halvány smink kell. Elő a kis világos tavaszi táskákkal, nincs szükség már a sötét színekre.
Az autóban napszemüveg kell és zene. Félre az otromba gumiszőnyegekkel, elegendő a kárpit szőnyeg is! Új illatosító is kell és kocsimosás meg alapos takarítás.
Színes terítő kell az étkezőasztalra és tulipán a vázába. Snidling meg hónapos retek a vacsora mellé, friss, harsogós. Kőrözött meg tojáskrém, hosszú vidám vacsorák, vajas kalács és hideg kakaó.
Ablakpucolás is kell, jöjjön csak be a fény. Meg nagytakarítás, ragyogjon az egész ház!
Gyakori szellőzetetés is kell. A teraszon párna a padra. Sok csipesz is kell és a szabadban szárított ruhák illata. Kávé helyett zöldtea, szolárium helyett napfény.
Sokat adsz és sokat vársz. Nagy játekos vagy te, tavasz! Csak egy kérdésem maradt: szerinted a tavaszi fáradtság az mennyire sportszerű? Hogy semennyire? Oké, szevasz!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: