Beszart a mikro a vendégházban. Vagyis megy, csak nagyon. Az van vele, hogy ha megnyomom a START gombot egyszer = 30 mp alatt melegítsd fel nekem légyszi a csészémben a vizet a nescaféhoz, akkor felcsavarja magát végtelenre. Azt se tudtam, hogy egy mikro egyáltalán képes ennyi ideig menni. Mármint órákig. De a kijelzője szerint képes. Szóval látom, hogy hiba van (ezt amúgy gyengébbek kedvéért jelzi is így: ERROR, okos kis gép ez, de csak kiírja, nem áll le, jó mégsem olyan okos), úgyhogy nyomok neki egy STOP-ot, de nem áll meg, csak pörög tovább. Jókészvan!
Felkeltem hát Api érdeklődését a dolog iránt azzal, hogy jöjjön, mert olyat mutatok, amit még sose látott. Ha azt mondanám, hogy szar a mikro, akkor nyugtázná egy “jó, majd megnézem”-el, ami annyit jelent, hogy egyszer talán, de lehet, hogy soha.
Api jön, kicsit csalódott, de azért akkurátusan nekiáll: csésze betesz, START gomb megnyom -hát megy ez-mondja, aztán mikro bekattan, Api STOP-ol(na), majd egy mozdulattal kihúzza és elbattyog. Hát jólvan mikro barátom, de legalább megpróbáltuk. Mondanám, hogy hiányozni fogsz, de hazudnék, sosem volt közöttünk túl erős a kötelék. Jó nekem a vízforraló is. Kisebb helyet foglal, kevesebbet zabál, túlzás voltál, na! Amíg így szabadkoztam a konyhai jószágnak, észre se vettem ,hogy Api visszabattyogott. Engedj oda- zökkentett ki a búcsúhangulatból, tettrekész arccal, kezében aprócska csavarhúzóval. Nézegette az ajtót, rajta a kijelzőt minden irányból, közben hümmögött, hogy: “aham”, meg “ühüm” és végül “jjó”!
-Na most olyat csinálunk, amit még sosem! -jelentette ki, de mielőtt lefuttattam volna a tengernyi dolgot, amit mi még sosem csináltunk, már hozzá is tette csillogó szemmel: forrasztani fogunk!
-Jujj, de jó lesz! -feleltem, nem teljesen a kijelentéshez passzoló hangsúllyal.
Megint elbattyogott, én pedig fejben dobtam minden mást, amit aznapra terveztem, tekintettel a szakértelmünkre -vagyis az enyémre, ami nulla, Apiét nem ismerem, hiszen ilyet együtt még sosem csinàltunk. Meg külön sem. Én legalábbis biztosan nem.
Visszajött egy ilyen izével, ami úgy nézett ki, mint egy vezetékes csavarhúzó meg egy hajsütővas véletlen keresztezéséből származó értelmetlen tökömtuggyami. Be akarta dugni, aztán nevetni kezdett és felém tartotta: Idenézz! Ilyet se láttál még, ugye?
-Ööö… -fogalmam nem volt, hogy mit kell nézni- aham, mit is?
-hát nem látod? Nem villás a csatlakozó.
-Na jó, ez nekem semmit nem mond, haladhatnánk?
-Hát próbáld meg bedugni!
-Ok, nem tudom, biztos szar. Szerintem menjünk és vegyünk egy mikrot. Vagy ilyen vezetékes csavarhúzót, vagy mi ez…amit akarsz!
-Nem, dehogy! Van másik, csak mutatom, hogy ez milyen régi. Amúgy forrasztópáka, nem csavarhúzó. Ve-he-ze-he-tékes! -csóválta a fejét és kacagott.
-Aha! Akkor hozd a másikat (megint gazdagodtam egy tök fölösleges információval, de olyan lelkes volt, esküszöm, már kedvem támadt szerelni és hittem is benne, hogy megjavítjuk)!
Ezután egy rövid elméleti rész következett a rögtönzött műszerész-tanfolyamon, a probléma a következő: a START nyomógomb mögötti izé elfáradt, mert nem kattan, de ha szétszedjük a kijelzőt és hozzáférünk az izéhez (panel -na milyen vagyok? Leülhetsz, négyes!) utána kiveszünk egy másikat, amit úgysem használunk soha, (ilyen hatodik érzékes gomb)és betesszük a régi helyére akkor működni fog, mert az kattan.
Szóval Api levette a burkolatot, kiszedte a panelt, -ami ott lógott tovább, mert a vékony kis színes vezetékek nem engedték- és így álltunk neki a konyhapult sarkában lévő mikro tetején lógó kibelezett elektronikának ketten. Api meg én. Igaza volt, ilyet még tényleg sosem csináltunk. És mivel láttam, hogy mennyire szívesen csinálja, el is hessegettem azt a kb 300 másik dolgot, amit még szintén nem csináltunk -és csinálhatnánk helyette- egy szerda délután.
Három probléma merült fel:
1. A fényviszonyok megváltoztak, ahogy kezdett sötétedni.
2. A szemüvegem otthon pihent a dobozában.
3. Ezek a kattanó gombok a panelben mocskosul aprócskák! +1. A forrasztópáka kurvaforró!
De mi ketten, a mindenre elszánt, önjelölt mikrojavítók találtunk megoldást (majdnem)mindenre! Formába lendültünk, faszán együtműködtünk és hatãr a csillagos ég!-alapon, csak úgy sziporkáztunk! Nem kellett ugyan választani, hogy a piros vagy a fekete vezetéket vágjuk el, de én elvágtam volna. Mindkettőt. Egyszerre. Az kurvaélet!
Jött a Kicsi a hintázásból, így Ő világított a telefonnal. Igaz, hogy leginkább árnyjátékozott a plafonon, de néha azért összejött. Továbbra se láttam jobban, de persze nem mentem át a szemüvegemért, hiszen mindjárt végzünk, meg amúgy is annyira benne voltunk, hát nem lehet csak úgy lelépni a legizgisebb résznél, amikor történelmet írtunk éppen. Kaptam egy fogót Apitól (saját szerszámom lett, ez azért nem kispálya!), így már nem a körmömmel kellett kihúzni a nagyon apró gomb nagyon apró tüskéit a kurvaforró panelből, miközben Api a másik oldalról melegítette, mert csak úgy jön ki. Mivel forrasztva van. Istenbizony megvilágosodtam! Aztán a másik gombot kellett bedugni a láthatatlanul kicsi előző gomb lyukain és odaforrasztani. Tiszta sor, nem? De!
Megcsináltuk! Mi ketten. Szerda délután. A fejemben zengtek is a győzedelmi filmzenék egymás után.
Ezután már csak a burkolatok visszahelyezése volt hátra (figyelitek milyen szakmai vagyok? Burkolatok visszahelyezese!), és a műanyag START gombot kellett rápattintani a helyére. Itt megint akadt egy sportszerű nehezítés: mivel egy kicsikét elmozdult a helyéről a panel és előrébb került, ezért a START gomb nem jól illeszkedett. De chö, mi az nekünk, egy műanyag START gomb. Egy kicsit lereszeljük a gomb hátsó tüskéit, aztán annyi! Az sem lehet bonyolultabb, mint a körömreszelés, nem igaz? Egy kicsit. Tudtátok, hogy a ráspoly tök máshogy reszel, mint a körömreszelő? Ottrohaggyonmegazannya! Azzal a ráspollyal a forgótányérján kéne indítani rajta egy hatodik érzékes programot, azt’volna szép tűzijáték…ha működne.
De az elgondolás jó volt, szóval elméletben tökjó szerelők vagyunk! Egyúttal megértettem, hogy miért zárnak be a szervízek sorban. Nincs az az óradíj, ami ezt a vacakolást megérné.
Szerintem nem bonyolítjuk túl. Az új mikro nem lesz hatodik érzékes, azt a gombot úgyse használtuk sose.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: