Szeretek Pinterest-en és YouTube-on ötleteket gyűjteni. Varráshoz, különféle kreatív tevékenységhez a gyerekekkel, szabadidőre, évszakoz, eseményhez kapcsolódóan, mindenhez ami érdekel. Szoktam könyv ajánló oldalakat böngészni, magamnak és a gyerekeknek is gyakran választok így könyvet, emellett szeretünk együtt könyvesboltba menni időnként.
Nem korlátozom náluk az internet hozzáférést, nem látom szükségesnek, úgy tekintenek rá, mint egy nagy lexikonra, vagy könyvtárra. Persze be van állítva szűrő, hogy ne férjének hozzá olyan tartalomhoz, ami nem nekik való. Előfordul, hogy szólnom kell, most már tegyék le a tabletet, mert sok lesz mára. Nem mondom, hogy nincs vita időnként, de ha azt mondja valamelyik, hogy már csak 5 perc van hátra abból, amit néz, akkor nem kapom ki a kezėből, hagyom hogy végig nézze.
Mindketten nagyjából úgy használják, ahogyan én is. Ami érdekli Őket, arra rákeresnek és ha tudják, megvalósítják, vagy a segítségemet kérik hozzá. Így készített pl a 7 évesem teljesen egyedül gyümölcslevest, a 10 évesem pedig felújította a tolltartóját.
Mindketten szeretnek olvasni, gyakran leülnek a szőnyegre játszani, sokat rajzolnak, festenek és elég sokat vannak szabad levegőn is, szóval nem lógnak a gépen egész nap. Tévét ritkán néznek, inkább YouTube-on keresnek olyat, ami érdekli Őket. A kicsi főleg meséket, a nagy lovas filmeket vagy ismeretterjesztőt, most egy ideje Egyiptom foglalkoztatja. Emellett különféle vlogokat is szívesen néznek.
Volt egy közös kedvencük, Szandi. Egy cuki kislány, vicces, jópofa, kreatív, vidám videókat töltött fel YouTube-ra. Néha még én is szívesen megnéztem velük. Megoszlanak a vélemények arról, hogy van-e keresnivalója egy 10 év körüli kislánynak a YouTube-on, én ebbe most nem is mennék bele.
Múlt héten szomorúan mutatták nekem a kislány videóját, amiben bejelenti, hogy abbahagyja. Sokat kell tanulnia, kevés a szabadideje, és sok támadás érte Őt, erre hivatkozott.
És akkor elkezdtem olvasni a kommenteket. Én még ennyi mocskolódást, rosszindulatot, szennyet és helyesírási hibát nem olvastam soha egy helyen. És akkor leesett: Jézusom, hiszen ezek gyerekek. Gyerekek írták ezeket a kommenteket. Megállt bennem az ütő…
Régebben még belefutottam egy-egy aktuális -általában politikai- cikk vagy poszt alatti kommentáradat olvasásába (már tudatosan nem teszem!). Éppen olyan volt, mint amikor csak úgy kapcsolgatod a tévét késő este, mert nem tudsz aludni és beleszaladsz egy borzasztó D kategóriás pszichotriller vagy horror közepébe: tudod hogy az egész egy rakás szenny, tudod hogy nem lesz vége normálisan -az elejét meg nem is láttad, tudod hogy sajnálni fogod az időt, amit ezzel töltöttél, de valamiért mégsem bírod abbahagyni, valahogy oda szögezi a tekintetedet. Elmebeteg, aki ilyen filmeket forgat, tudatosan kell elkapcsolni jó gyorsan az ilyen filmekről.
Azon szörnyedtem el a kislány videója alatti kommenteken, hogy hogyan juthat el egy gyerek addig, hogy álnéven, kamu fotóval fröcsögjön egy YouTube videó alatt?! Hogyan?! És nem egy gyerek, hanem sok, nagyon sok. Mégis mi a fene történik itt?! Hol van a szülői felelősség?!
Lelkes vita téma, hogy való-e a gyerekeknek az internet. Mint minden gyerekneveléssel kapcsolatos téma, ez is ki tudja billenteni a szülőket az egyensúlyból. Én azt gondolom, hogy normális felhasználói feltételek mellett igen, persze hogy való, ez nem kérdés. Az iskolában is kapnak feladatokat, amihez böngészni kell, az életünk része.
Nem az internet az, amitől félteni kell a gyerekeinket….
Nem korlátozom náluk az internet hozzáférést, nem látom szükségesnek, úgy tekintenek rá, mint egy nagy lexikonra, vagy könyvtárra. Persze be van állítva szűrő, hogy ne férjének hozzá olyan tartalomhoz, ami nem nekik való. Előfordul, hogy szólnom kell, most már tegyék le a tabletet, mert sok lesz mára. Nem mondom, hogy nincs vita időnként, de ha azt mondja valamelyik, hogy már csak 5 perc van hátra abból, amit néz, akkor nem kapom ki a kezėből, hagyom hogy végig nézze.
Mindketten nagyjából úgy használják, ahogyan én is. Ami érdekli Őket, arra rákeresnek és ha tudják, megvalósítják, vagy a segítségemet kérik hozzá. Így készített pl a 7 évesem teljesen egyedül gyümölcslevest, a 10 évesem pedig felújította a tolltartóját.
Mindketten szeretnek olvasni, gyakran leülnek a szőnyegre játszani, sokat rajzolnak, festenek és elég sokat vannak szabad levegőn is, szóval nem lógnak a gépen egész nap. Tévét ritkán néznek, inkább YouTube-on keresnek olyat, ami érdekli Őket. A kicsi főleg meséket, a nagy lovas filmeket vagy ismeretterjesztőt, most egy ideje Egyiptom foglalkoztatja. Emellett különféle vlogokat is szívesen néznek.
Volt egy közös kedvencük, Szandi. Egy cuki kislány, vicces, jópofa, kreatív, vidám videókat töltött fel YouTube-ra. Néha még én is szívesen megnéztem velük. Megoszlanak a vélemények arról, hogy van-e keresnivalója egy 10 év körüli kislánynak a YouTube-on, én ebbe most nem is mennék bele.
Múlt héten szomorúan mutatták nekem a kislány videóját, amiben bejelenti, hogy abbahagyja. Sokat kell tanulnia, kevés a szabadideje, és sok támadás érte Őt, erre hivatkozott.
És akkor elkezdtem olvasni a kommenteket. Én még ennyi mocskolódást, rosszindulatot, szennyet és helyesírási hibát nem olvastam soha egy helyen. És akkor leesett: Jézusom, hiszen ezek gyerekek. Gyerekek írták ezeket a kommenteket. Megállt bennem az ütő…
Régebben még belefutottam egy-egy aktuális -általában politikai- cikk vagy poszt alatti kommentáradat olvasásába (már tudatosan nem teszem!). Éppen olyan volt, mint amikor csak úgy kapcsolgatod a tévét késő este, mert nem tudsz aludni és beleszaladsz egy borzasztó D kategóriás pszichotriller vagy horror közepébe: tudod hogy az egész egy rakás szenny, tudod hogy nem lesz vége normálisan -az elejét meg nem is láttad, tudod hogy sajnálni fogod az időt, amit ezzel töltöttél, de valamiért mégsem bírod abbahagyni, valahogy oda szögezi a tekintetedet. Elmebeteg, aki ilyen filmeket forgat, tudatosan kell elkapcsolni jó gyorsan az ilyen filmekről.
Azon szörnyedtem el a kislány videója alatti kommenteken, hogy hogyan juthat el egy gyerek addig, hogy álnéven, kamu fotóval fröcsögjön egy YouTube videó alatt?! Hogyan?! És nem egy gyerek, hanem sok, nagyon sok. Mégis mi a fene történik itt?! Hol van a szülői felelősség?!
Lelkes vita téma, hogy való-e a gyerekeknek az internet. Mint minden gyerekneveléssel kapcsolatos téma, ez is ki tudja billenteni a szülőket az egyensúlyból. Én azt gondolom, hogy normális felhasználói feltételek mellett igen, persze hogy való, ez nem kérdés. Az iskolában is kapnak feladatokat, amihez böngészni kell, az életünk része.
Nem az internet az, amitől félteni kell a gyerekeinket….
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: